Torma István

Emlékezések és írások Tamásiról

Németh András

ELŐSZÓ

Három éve, 2018. május 14-én hunyt el dr. Torma István régész, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Kutató Csoportjának, majd Intézetének nyugalmazott munkatársa, a Topográfiai Csoport és Adattár osztályvezetője.

Ez a kötet a szülőföldjéhez, tamási gyökereihez mindvégig ragaszkodó tudós, kutató munkásságának egy kevésbé ismert szeletét mutatja be. A régészszakma Torma Istvánra leginkább, mint a Magyarország Régészeti Topográfiája című tudományos kutatóprogram elkötelezett, hosszú ideig „egyszemélyes” mindenesére és a hasonló című könyvsorozat szerkesztőjére, a réz- és bronzkor kutatójára emlékszik. Legtöbb kollégája tudta róla, hogy Tamásiban született és nőtt fel, és az utóbbi két évtizedben azok a tamásiak is megismerhették őt a helyi kiadványokban megjelent helytörténeti írásain keresztül, akik személyesen nem találkozhattak vele vagy tudományos munkáival.

Öt évvel ezelőtt hosszú életinterjút készítettem vele, amelyet szerettem volna megjelentetni születése nyolcvanadik évfordulójára, 2020 decemberére, amit azonban több körülmény is meghiúsított. Ennek a kötetnek a terve ez év elején merült fel, amikor Kurdi Tiborral, a Tamási Helytörténeti Alapítvány elnökével az idei könyvterveikről beszélgettünk, és felvetettem neki az említett interjú tamási vonatkozású részeinek kiadási lehetőségét, amihez aztán természetes módon járult kiegészítőként Torma István Tamásival kapcsolatos írásainak összegyűjtése is.

A kötet érdemi része hét egységből épül fel. Ezek sorát a szintén a környékről, Regölyből elszármazott Hegedüs László helytörténész-költő Torma Istvánnak ajánlott verse nyitja. Külön fejezetben igyekeztem számot adni Torma István Tamási környékére vonatkozó kutatásairól, témakörök szerint áttekintve azokat. A kötet két leghosszabb részét Torma István Tamásival kapcsolatos emlékezései, illetve ismeretterjesztő írásai teszik ki.

A visszaemlékezések három részből állnak. Az első egy Torma István által írt rövid visszaemlékezés, amely első éveiről szól, a dorombosi szülőház és a paraszti életkörülmények néprajzi pontosságú leírásával. A második a már említett életinterjúból való, ebben gyermekkorát és gimnáziumi éveit idézi fel, végül pedig a Tamási 1956 című filmhez 2009-ben felvett interjú szerkesztett változata a forradalom előzményeit és tamási eseményeit eleveníti fel az akkor 16 éves gimnazista szemszögéből. Az interjúk szerkesztésénél a kérdéseket igyekeztem minimális számúra csökkenteni, az élőnyelvből adódó befejezetlen mondatokat minél rövidebben elvarrni, a tartalmilag összetartozó részeket azonos helyre csoportosítani, az ismétléseket elkerülni, az élőnyelvi fordulatokat pedig kigyomlálni. Ezeket a könnyebb olvashatóság végett nem jelöltem egyenként, de semmi olyat nem adtam beszélgetőtársam szájába, amelyet nem ő mondott.

Torma István Tamásiról szóló, néhány kivétellel a Tamási Kalendáriumban megjelent írásait témáik szerint csoportosítottam, ez egyben hozzávetőleges időrendiséget is jelent. A rövid cikkek témája a régészettől a néprajzon át a névtanig, időben az őskortól a legújabb korig terjed, tükrözve szerzőjük sokoldalú érdeklődését. Az írások közül csupán hét kifejezetten régészeti témájú: az első négy őskori, három pedig kiemelkedő középkori régészeti helyszíneket tárgyal. Hat cikk a környék középkori és mai falvainak néveredetével, valamint Tamási dűlőneveivel foglalkozik, végül két néprajzi írás következik, majd a tamási címer története zárja a sort. Terjedelmük hasonló, egyedül a tamási várról írt tanulmány hosszabb lélegzetű, és egyedül ez tartalmaz ajánlott irodalmat; a többi esetben általában a cikk szövegében található hivatkozás a felhasznált munkákra.

Szerzőjük az itt közölt cikkek közül némelyiket korábbi tudományos munkáiból dolgozta át tudománynépszerűsítő jellegűre, de van olyan is, amelyet valamilyen alkalomra írt. (A tudományos, jegyzetekkel ellátott, olykor idegen nyelvű művek újraközléséről terjedelmi, szerzői jogi és elvi okokból – a várható olvasóközönségre való tekintettel – mondtunk le.)

A cikkeket változatlan formában adom közre, szövegükön mindössze apró egységesítéseket végeztem (például rövidített égtájak és mértékegységek feloldása), illetve elhagytam néhány rövid, értelemzavaró, a kihagyott mellékletekre történő utalást; a kihagyásokat szögletes zárójelbe tett hármaspontokkal jelöltem. Mivel a tamási külterület helyneveiről szóló cikk terjedelmi okok miatt eredetileg két részletben jelent meg, ezért ebben a kötetben összevontam őket.

A fotók és mellékletek válogatásánál arra törekedtem, hogy minél több eddig közöletlen kép szerepeljen a könyvben. Ezek között vannak Torma István által évtizedekkel ezelőtt terepen készített, immár történeti értékűnek számító felvételek, feljegyzések, ugyanakkor személyes jellegű képek is. Utóbbiak közlésének lehetőségéért köszönetet mondok Torma István feleségének, Kati néninek, és lányának, Saroltának, akik minden lehetséges módon támogatták munkámat. A közreadott régészeti dokumentációk Torma István hagyatékából a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumba kerültek, közlésüket Ódor János Gábor igazgató engedélyezte, amit szintén köszönök.

Szintén köszönet illeti fáradságos munkájáért Kővári Klárát, aki az életinterjú, illetve Kurdi Tibort, aki az 1956-os interjú és az újraközölt írások számítógépre vitelét végezte. A bevezető tanulmány, valamint az emlékezések és a helytörténeti írások hibáit Kővári Klára, Ódor János Gábor és Torma Sarolta figyelme segített kigyomlálni, de természetesen minden, a kötetben maradt esetleges hibáért én vagyok a felelős. A szerkesztés munkájában mindig számíthattam Nagy Istvánné, a Tamási Művelődési Központ és Könnyü László Könyvtár intézményegység vezetőjének és Kurdi Tibornak, a Tamási Helytörténeti Alapítvány elnökének segítségére.

TARTALOMJEGYZÉK

Hegedüs László: Vad századokon át ………………….. 5

  1. Németh András: Előszó………………………………………………. 7
  2. Németh András: Torma István és Tamási…………………….. 11

Torma István rövid életrajza ………………………………………. 11

Tolna megyei kutatásai ……………………………………………… 15

„Szakmailag mindig érdekelt Tamási”

– Tamási környékére vonatkozó kutatásai ……………………. 16

„Az én kapcsolataim több száz évre idekötnek”

– Vallomások a szülőföldről ……………………………………….. 31

„Tamási üdvözlettel” – Szubjektív epilógus ………………….. 33

Torma István emlékezései Tamásiról ……………………………….. 41

Torma István: Ahol születtem és nevelődtem

(kiadatlan visszaemlékezés) ………………………………………… 41

Emlékezés 1956-ra (részlet egy interjúból, 2009) ………….. 45

Beszélgetés Torma Istvánnal

(részlet egy életinterjúból, 2016) …………………………………. 65

Torma István ismeretterjesztő írásai Tamásiról…………………… 81

Újkőkori telep és temetkezések Páriban ……………………….. 81

A dorombosi bronzkori földvár …………………………………… 86

Háromezer éves település Miklósváron

és temető a Várhegyen ………………………………………………. 90

A kelták Tamásiban. Nyomozás egy 2000 éves

sír leletei után …………………………………………………………… 95

A felsőnyéki vár ………………………………………………………… 99

A tamási vár története ……………………………………………… 103

Középkori szántóföldmaradványok a tamási erdőben ….. 121

A tamási határ középkori falvai nevének

eredete és alakulása ………………………………………………… 126

Tamási környéke helységneveinek eredete és alakulása .. 131

Tamási és társai. A Tamási nevéről

folyó vita margójára ……………………………………………….. 136

Tamási külterületi helyneveiről …………………………………. 138

Tamási belterületi helyneveiről …………………………………. 147

Addig jár… Visszatért Tamásiba a takácscéh korsója ….. 151

A kender hagyományos termesztése és feldolgozása …….. 154

A Würtz-címerről ……………………………………………………. 168

A közölt írások eredeti megjelenési helyei ……………………… 164

Irodalomjegyzék …………………………………………………………. 166

Rövidítésjegyzék ………………………………………………………… 170

Képjegyzék ………………………………………………………………… 171

Tartalomjegyzék …………………………………………………………. 173

 

ÜDVÖZLETTEL TAMÁSIBÓL!

ÜDVÖZLETTEL TAMÁSIBÓL!

 TÖRTÉNELMÜNK KÉPESLAPOKKAL

 Kiadva 1890 Jeruzsálem Ede – E dátum és a kiadó neve szerepel azon az első színes! lithográf technológiával készült képes levelezőlapon, amelyet később még száznál is több követett az azóta eltelt évtizedekben. Ezen városunk nevezetességei – Tamási látképe, Miklósvár, Vadaskert -, mozaikszerűen láthatóak. A minden napjainkba visszatérő mai kifejezések, és a lapok képei alapján felmerül a gondolat, talán nem változott városunk az elmúlt 130 év alatt? Természetesen kijelenthetjük, maguk a képeslapok mutatják ezt a fejlődést, a hagyományok egyes részeinek megőrzése mellett.

Helytörténeti, képes „időutazásra” hívjuk a Tisztelt Olvasót, egy új, a mai kornak megfelelő kiadvánnyal, mely szemléletesen mutat be Tamási képeslapokat, utal a képeslapok Tamásijára. Azonban nem csak a képek beszédesek. A lapokra (néha ceruzával) írt ákom-bákomok, elnyújtott, tintás kézírások mögött láthatjuk (olvashatjuk) az egyszerű, itt élő vagy csak átutazó egyszerű emberek vélekedés a városunkról, a nagyközségről – időben és térben.

Azonban sem a képek, sem az írások nem adnának „valós és teljes” képet az elmúlt 130 évről. Az évtizedek időfolyamához – kiegészítésként -, olyan helyi történelmi eseményekről is beszámolunk, amelyek az adott időszakban Tamásiban történtek, vagy azokhoz kapcsolódóan kerültek megírásra. A képeslapok segítségével, egy-egy korszak város- és társadalomtörténeti korrajzát is szeretnénk – mozaik szerűen -, bemutatni és megismertetni.

Hogy e könyv képeslapkönyv-e vagy helytörténeti kiadvány? Ennek eldöntését az Tisztelt Olvasóra bízzuk.

TAMÁSI MONOGRÁFIÁJA – Könnyü László

KÖNNYÜ_LÁSZLÓ_Tamási monográfiája 1._rész

KÖNNYÜ_LÁSZLÓ_Tamási_monográfiája 2._rész

 

TAMÁS-1919-BEN – Ellenforradalom, vörösterror, fehérterror

 

Tartalomjegyzék:

Előszó

Kutatástörténet, források

Tamási a 20. század elején

Tamási az őszirózsás forradalom és tanácsköztársaság idején

A tamási ellenforradalom

Az események okai

A felkelés menete

A résztvevők

A felkelés leverése

A tamási felkelés helye az ellenforradalmi megmozdulások között

A vörösterror

Bebörtönzések, kínzások

A forradalmi vésztörvényszék és ítélete

A kivégzések

Rekvirálás

A túszok elszállítása

Tamási a vörösterror és a fehérterror közti időszakban

A fehérterror

A kivégzések és előzményei

A kivégzettek

Botozás a főtéren

Az adorjáni akasztások

Ki akasztatott Tamásiban?

Egyéb tiszti különítmények összefüggésbe hozása a tamási fehérterrorral

A tamási eseményekben érintett többi kommunista elleni fehér megtorlás

A helybeliek számonkérése

A vörösök elleni perek, 1920–1936

A dombóvári fegyelmi szakasz pere, 1920

A Fabik-különítmény pere, 1920

Egyéb büntetőeljárások az 1920-as és az 1930-as években

Both Lajos tamási direktóriumi elnök pere, 1936

A tamási ellenforradalom utóélete a két háború között

Az ellenforradalom és vörösterror emlékhelyei Tamásiban

A tamási áldozatok sírjai

Az 1919-es emlékmű

A tamási felkelők emléktáblái

Evangélikus áldozatok emléktáblája

A tamási ellenforradalom értékelése 1945 után

A fehérterror áldozatainak emlékhelyei

Tamási emlékhelyek

Dombóvári emlékhelyek

A tamási események néhány kérdése

Tamási 1919-ben az erőszak története szempontjából

Néhány társadalomtörténeti megjegyzés

Zsidók részvétele a tamási 1919-es eseményekben

Néhány egyéni sors

Összegzés

Függelék I.

Kronológia

A résztvevők

Függelék II. Visszaemlékezések

  1. Tarján Jenő: A tamási ellenforradalom (1979 körül)
  2. Österreicher Sándor visszaemlékezése (1959 körül)

III. Steinmetz István: Huszonöt év emigrációban (1951)

  1. Gyenis Antalné naplója (1919–1920)
  2. Végh István lakatos és egy ismeretlen helyi lakos visszaemlékezése (1924)
  3. Vincze József: A Jusztícia mérlegébe (1970-es évek?)

Irodalomjegyzék

Levéltári források

Arcképes tablók

Rövidítések

TAMÁSIAK AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN

“Mindazokról lehet olvasni, akik Tamásiban születtek és laktak, városunkból vonultak be a frontra, haltak hősi halált, vagy a háborút követően Tamásiban telepedtek le és itt éltek tovább.”

Tartalomjegyzék:

ADOMÁNYOZÓK, KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
ELŐSZÓ
TAMÁSI A „BOLDOG BÉKEIDŐKBEN”
AZ OSZTRÁK – MAGYAR MONARCHIA HADSEREGE 
AZ I. VILÁGHÁBORÚ KITÜNTETÉSEI ÉS ÉRMEI 
HÁBORÚ! 
DOKUMENTUMOK ÉS ÚJSÁGHÍREK 1914-1918
A „NAGY HÁBORÚ” UTÁN 
HŐSÖK EMLÉKEZETE 
NÉVJEGYZÉK ÉS ARCKÉP CSARNOK (A – Z) 
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM JEGYZÉKE, INTERNETES ADATBÁZISOK 

TAMÁSIAK I. VILÁGHÁBORÚS NÉVJEGYZÉKE A-Z (kivonat)

 A Tamási járás évszázadai – Papp István

9577085-nagy

A TAMÁSI JÁRÁS ÉVSZÁZADAI – TARTALOM

 TAMÁSI TÖRTÉNETE 1686-1941 – Vitéz Tarján Jenő

vitez-tarjan-jeno-tamasi-tortenete-1686-1941

TAMÁSI TÖRÉNETE 1686-1941 – TARTALOM

 TANULMÁNYOK TAMÁSI TÖRTÉNETÉBŐL

ttt-borito

TANULMÁNYOK TAMÁSI TÖRTÉNETÉBŐL – TARTALOM

FARKAS PÁLL NAPLÓJA – Tamási nótáriusának feljegyzései 1773-1810

Tamási Mező-Város esmértetése – 1830 – Szalay Antal

TARTALOM

TAMÁSI TABLÓ – ÉLETRAJZOK TAMÁSIBÓL

Tamási örökség könyvsorozat:

I. Présház és pince a Várhegyen – A szőlőhegy, az építészet és a gazdálkodás egy várhegyi présházpincénél – Kurdi Tibor

II. Újévtől szilveszterig – A jeles napokhoz fűződő népszokások és hiedelmek a Kapos mentén – Balázs Kovács Sándor

III. Haza a múltban – Szemelvények Tamási újkori történetéből – K. Németh András

HAZA A MÚLTBAN – TARTALOMJEGYZÉK

IV. Mozaikok a tamási külterületi iskolák történetéből – Adorján, Fornád, Henye, Kecsege, Martinca, Rácvölgy – Örményi János

Tamási örökség IV TÖMÖRITETT

Tamási sajátos településszerkezetének, a lakosság 20 %-ának belterületen kívül élésének következményeként hat külterületi iskola is létesült a központi intézményen kívül a XIX-XX. században. A „puszták népe” gyermekeinek oktatásáról is gondoskodni kellett, ezért Martincán, Kecsegén, Adorjánban, majd később Henyén, Rácvölgyön és Fornádon iskolák létesültek. A feledés homályába vesző iskolákról már alig találni dokumentumokat, a fotók megsárgultak, s a hajdani tanítók, tanulók száma megfogyatkozott, némelyik épületnek már a helyét sem lelni. Az utolsó pillanathoz érkeztünk, hogy ezeket az emlékeket összegyűjtsük, megőrizzük. 

Bővebben a Mozaikok a tamási külterületi iskolák történetéből    

V. Tamási citerák – Borsi Ferenc

VI. “Ember lenni mindig, minden körülményben” – Édesapám emlékére – Dencz  Zsuzsanna

DENCZ ÁKOS – EMBERNEK LENNI MINDIG, MINDEN KÖRÜLMÉNYBEN – TARTALOMJEGYZÉK

VII. Lakóhelyednek épűlt minden templomod – Cser László emlékére

“Mert hazám még most is Magyarország, bárhol élek és bármeddig; de otthonom csak egyszer volt és csak egy volt: Tamásiban.”

Gyermek és ifjúkor: Tamási – Pécs – Budapest. A két háború közötti Tamásiról

Két kultúra ölelésében: Kína – Kanada – Amerikai Egyesült Államok – Egy tamási a világháborús, majd kommunista Kínában és az Újvilágban  

Babits-emlék – Családi és költői kapcsolat Babits Mihállyal

A költő visszatér – Újra szülőföldjén Tamási díszpolgára

A Stockinger család emlékezete

Cser László emlékezete: tanulmányok, megemlékezések

Életrajz, bibliográfia

120 oldalon, több mint 40 egyedi, közöttük eddig még soha nem publikált helytörténeti és egyéb fotóval.  

Tamási város könyvtárának 50 éve

Mozaikok a Tamási Vegyesipari KTSZ és a Ta-Lux  Villamosipari Szövetkezet történetéből – Örményi János

“Régi tervem, hogy Tamási hajdani, szinte már elfeledett vállalatait, vállalkozásait is bemutassam, tevékenységüket, emlékeiket felidézzem. A Tamási Kalendáriumban voltak erre vonatkozó próbálkozásaim., pl. a Páva ruhagyárról. De rá kellett jönnöm, hogy néhány oldal nem elégséges, önálló könyv szükséges egy-egy cég múltjának feldolgozásához. Ez egy nagyon szubjektív könyv, amelyben közel 50 személy eleveníti fel, mondja el emlékeit. Nem jegyzőkönyveket másoltam be, hanem a visszaemlékezők néha meghatódottságtól sem mentes szavait írtam le. A könyv másik fele már tárgyilagosabb, ebben a megyei lap, a Népújság korabeli tudósításaiból, közel 800 cikkből válogattam. A ktszek, teljes nevükön a kisipari szolgáltató szövetkezetek a mezőgazdasági termelőszövetkezethez hasonlóan, erőszakkal jöttek létre. A termelőszövetkezetekbe a falusi parasztságot, a ktszekbe elsősorban a falusi szolgáltatókat, az iparos embereket, a fodrászokat, cipészeket, szabókat, asztalosokat, kőműveseket, ácsokat léptették be. A rájuk kirótt magas adóterhek miatt jobbnak látták önállóságukat feladni, s belépni az 50-es évek végén sorra alakuló ktszekbe. Kezdetben a lakossági szolgáltatásokat végezték, de aztán az ebből befolyó bevételek lecsökkentek, ezért más, főleg ipari tevékenységekkel kellett próbálkozniuk, hogy fenntartsák magukat. Példaként említem, hogy az 1950, 60-as években, ha valakinek cipőre, ruhára volt szüksége, akkor elment a ktsz adott részlegébe, ahol a méretvétel után legyártották számára a cipőt, az öltönyt, a kívánt bútort. A tömegtermelés megindulásával már nem volt szükség egyedi munkákra, jó volt a konfekciós ruha, a cipő. Tamásiban ekkor kezdtek moziszékeket gyártani, amelyből egész Magyarországra, de még külföldre is jutott. Érdekességként említem, hogy a Fővárosi Nagycirkusz első székeit is itt gyártották. Közben persze a ktszek a termelőszövetkezetekhez hasonlóan megszűntek vagy egybeolvadtak. Így fuzionált a tamási a regölyi, majd az iregszemcsei ktsszel. Közben a ktsz-ek átalakultak, s Tamásiban a 80-as évek elején létrejött a Talux  Villamosipari Szövetkezet. Erről az időszakról már több emlék megmaradt a köztudatban, például a radiátorok, a lámpák gyártása.  A lámpák nagy szériában kerültek kórházakba, rendelőintézetekbe, sőt a cég gyártott nővérhívókat, s kórházi ágylámpákat. Talux-címkével még mindmáig találkozhatunk. Sok érdekes történet szerepel a könyvben egy-egy termék létrejöttéről. Néha a „kínai módszertől” sem riadtak vissza, vagyis vevőnek álcázva elmentek a cég szakemberei egy gyárba, ahol alaposan megfigyelték a termelés menetét, aztán néhány hónap múlva már kisebb módosításokkal, mint saját termékkel jelentek meg a piacon. A könyv az 1990-es évek elejéig a Massive Kft. létrejöttéig kíséri nyomon a történéseket. Szerencsére nagyon sok segítséget kaptam a közreműködőktől. A visszaemlékezések alátámasztására, igazolására rengeteg fotó, igazolvány, munkakönyv került elő. A megszólalok újabb neveket javasoltak, sőt oda is telefonáltak, így a számomra még ismeretlenek is könnyebben megnyíltak. Külön kiemelném, Kovács Istvánné, Kis József, s Pekli Róbert támogatását, akik nélkül nem jöhetett volna létre a könyv. Elsőként a könyvben szereplők találkozhatnak majd a könyvvel.  Június 21-én, pénteken 17 órakor a tamási Könnyü László Városi Könyvtárban tartunk egy könyvbemutatót, amelyre elsősorban szereplőket, a támogatókat hívom meg, itt szeretnék köszönetet mondani a közreműködésükért. Természetesen minden érdeklődőt szertettel várok, aki kíváncsi e két vállalat történetére. A nagyobb terjesztés majd június 29-én a ktsz és taluxos dolgozók találkozóján lesz a Würtz Iskolában. Ezt követően a Formula papírboltban, illetve a Tavill Villamossági Szaküzletben, Kis József boltjában lesz kapható. És persze tőlem is beszerezhetik.”

Mozaikok a tamási polgári iskola történetéből 1925-1948 – Örményi János

polgári iskolák

Tamási elöljárói már az 1900-as évek elején elhatározták, hogy az alapfokú iskolák mellett középszintű intézményt is létrehoznak. Az eltökéltségüket azonban több évtizeden át korlátozták a szűkös anyagi lehetőségek, akadályozták a törvényi előírások. 1925-ben a lelkes és vállalkozó szellemű Hódossy testvéreknek, Hódossy Máriának és Hódossy Margitnak köszönhetően megvalósult a tamásiak régi álma, elindult az oktatás a polgári iskolában. A két és fél évtizedig működő intézmény nemcsak a helyi, hanem a környező településekre, a megye, illetve a Tolna megyével határos területekre is hatással volt.

Bővebben a Mozaikok a tamási polgári iskola történetéből 1925-1948

Mozaikok a tamási színjátszás történetéből – Örményi János

színjátszás

E füzet témája Tamási XIX. század végi – XX. század közepi művelődésének, szórakozásának időszaka, amikor a létszámában növekvő, polgárosodó lakosság sorra alakítja meg vallási vagy társadalmi munkamegosztásból fakadó egyesületeit, sportköreit. E témakörön belül kiemelten a helyi színjátszással foglalkoztam, amelyben a műkedvelő színészek nemcsak önmaguk szórakozására, hanem a nagyközség, sőt a környékbeli falvak szórakoztatására is szerepeltek. 

Bővebben a Tamási színjátszás történetéről

Mozaikok a tamási téli mezőgazdasági iskola történetéből – Örményi János

téli gazdasági iskola borító

A külterületi iskolák, a polgári iskola után a téli gazdasági iskoláról szóló kis könyvem a harmadik, egyben az utolsó, amely Tamási ma már nem létező oktatási intézményeivel foglalkozik. A Tamási Téli Gazdasági Iskoláról, a megye egyetlen ilyen típusú intézményéről még a helyben élők is vajmi keveset tudnak. Első sorban későbbi funkciói – gimnázium, majd általános iskola -, alapján tartják számon a Fő és Hársfa utca sarkán álló hatalmas építményt, amelyet 1944 őszén avattak fel, s 1948-ig adott otthont a mezőgazdasági képzésnek. 

Bővebben a TAMÁSI TÉLI GAZDASÁGI ISKOLÁRÓL

TAMÁSI SZŐLŐHEGYI PILLANATOK I. – Kurdi Tibor

Boritó-Tamási szölö-w2.-elő

E könyv betekintést nyújt Tamási egykori és mai szőlő- és borkultúrájának pillanataiba. Alcím: szőlőhegyek, építmények, életképek nemcsak régi, de mai fotókon is. A fotók mellett adatokkal, ismeretekkel szolgál, melyek az évtizedek, évszázadok folyamán a feledés homályába merültek és csak a levéltárakban őrződtek meg. Megismerhető a Tamási környéki szőlőhegyek ki- és átalakulása, mai képe vagy a TSZ-szőlő létrehozása. Bemutatásra kerülnek présházak és pincék, a szőlőhegyek egykori és még ma is meglévő néprajzi, építészeti emlékei, épületei. Az életképek betekintést engednek pl. a hordókészítés titkaiba, vagy bemutatják a szüret felvonulásokat. Természetesen nem hiányozhatnak a régi szüreti fotók sem.

Bővebben ….

TAMÁSI SZŐLŐHEGYI PILLANATOK II. – Kurdi Tibor

Boritó-Tamási szölö-2014-2-T

A fentiekben ismertetet könyv II. része. Felépítése megegyezik az I. részével (Szőlőhegyek, Épületek, Életképek.) Újabb adatok és még több fotó szőlő- és borkultúránkról.

Bővebben a TAMÁSI SZŐLŐHEGYI PILLANATOK II.-ről

AZ 1956-OS MAGYAR FORRADALOM ÉS ELŐZMÉNYEI A TAMÁSI LAKTANYÁBAN AZ UNGVÁRRA DEPORTÁLTAK NÉVJEGYZÉKÉVEL – KÉRY LÁSZÓ

Tartalomjegyzék

Mozaikok a Tamási Lovasnapok történelméből (I.)

TARTALOM

Mozaikok a Tamási Lovasnapok történelméből (II.) és Tolna megye lovas életéből

TARTALOM

TAMÁSI – Városnéző séta

TAMÁSI Városnéző séta – Tartalom és térképek 

2005 Tamási kalendárium

2005 TAMÁSI KALENDÁRIUM

A 2005-ÖS TAMÁSI KALENDÁRIUM TARTALOMJEGYZÉKE